Helios

Ezen a bolygón található egy nagy Alakváltó kolónia. A népesség java része Changerling, a többiek pedig más fajú katonák, illetve szolgák.

Átsüvítettünk a városon Talonnal, amíg egy magas felhőkarcolóhoz nem értünk. Ez volt a tanács épülete.
Leereszkedtünk elé, majd beléptünk az épületbe.
Hosszú lépcsősorokon át mentünk följebb és följebb az épületbe, amíg egy nagyobb csarnokba nem jutottunk.
Ez a csarnok valamiféle váróteremnek látszott székekkel, és egy nagyobb asztallal, ami mögött egy öregebb Alakváltó ült. Odalétem hozzá bemutatkoztam, és elmondtam miért is jöttem.
Az öreg elmosolyodott, majd beengedett minket egy nagy kétszárnyú vasajtón.
Bennt egy az előzőhöz hasonlatos terem volt, egy hatalmas emelvénnyel. Az emelvényen féltucatnyi csuklyás alak ült. Ez volt a Nagytanács. Méltóságteljesen meghajoltam, majd elkezdtem a jelentésem. Elmondtam miket fedeztünk fel, kit és mit raboltunk ki és el. A tanácstagok meghallgattak, majd egy bólintással tudatták. hogy mnegelégedtek a mondandómmal.
1 óra múlva miután végeztem a jelentésel kiléptem a tanácsteremből, majd Talonnal együtt elhagytuk az épületet.

Amíg Talonnal sétáltam a megbeszélés után eélkezdtem beszélni.
-Mivel nagyon sok mesét hallottam egy híres öreg Alakváltó mesterről, aki magányosan él a környező erdőkben. Erről a mesterről az a hír járta, hogy a városon kívüli erdőségben élt. A hírek szerint sok tanítvány volt az utóbbi 100 évben és mindegyiknek sok hihetetlen technikái voltak.Elhatároztam, hogy megkeresem ezt a mestert, és rábeszélem hogy tanítson engem.-mondtam Talonnak.
Társam elmosolyodott.
- Én is hallottam. De sok szerencsét hozzá, mert ,már sokan próbálták megtalálni, de eddig még nem találták meg.-mondta gúnyosan Talon.
Visszamosolyogtam rá, és megvontam a vállam.
- Próba szerencse!-válaszoltam rá, majd elbúcsúztam tőle, és az erdők felé vettem az irányt.

Az erdő fölé érve szemeimmel kémleltem az elterülő tájat, hátha megtalálom, akit kerestem. Hosszú órákig repültem körös körül az erdő fölött, de nem láttam semmit. Ezután leereszkedtem , és gyalog folytattam a mester felkutatását. Mindent átnéztem amit csak tudtam, de semmi eredménye nem volt.
- Akárhogy kutatom, sehol semmi. De nem adom fel, ki kell tartanom, mert biztosan itt van valahol.-jegyeztem meg magamnak.
Mire elmondtam a mondandóm, hirtelen előttem termett egy öreg alakváltó.
-Isten hozott Gorgon kapitány.-mondta.
Ellenségesen hátraugrottam, majy harcállásba álltam.
-Ki vagy , és honnan tudod a nevem?-kérdeztem.
Az öreg összefonta a mellkasa előtt a kezeit, felnevetett.
- Az én nevem Grezun. Én vagyok, az a mester, akit olyan sokan kerestek az évek alatt. A nevedet, pedig azért tudom, mert én vagyok a nagyapád.-jelentette ki.
Szemeim elkerekedtek.
-Micsoda? Apám erről sohasem beszélt.-lepődtem meg.
- Ő sem tudta, hogy még életben vagyok. Mindenki úgy tudta, hogy megöltek valamikor nagyon régen. De tudd meg, én mindig szemmel tartottam az egész családomat. És úgy látom, végre eljött a nap, amikor az unokám eljött hozzám, hogy tanítsam.
Elmosolyodott, és széttárta a kezeit. A hallottakon merengre közelebb léptem hozzá, mire megölelt. Viszonoztam az ölelését, mer tigaznak véltem amit mondott.
-Gyere. Menjünk el a házamba. Ott majd eszünk-iszunk, és a legfontosabb elkezdjük a tanulást.-mondta.
Ezután sarkonfordult, és rohanni kezdet. Követtem. Így rohantunk egymás mellett, amíg egy faházhoz nem értünk. A ház teljesen beleolvadt a környezetbe, így fölűröl szinte láthatatan volt.
~Hát ezért nem találtam meg.~ gondoltam.
-Isten hozott nálam fiam!-kiáltott fel

A házba belépve, egyszerű berendezés fogadott. Volt két ágy, székek, egy nagy tűzhely, és az emeleten elhelyezett meditációs és edző terem.
Grezun azonnal a tűzhelyhez indult, és levette a bográcsot, majd az asztalra tette.
- Na akkor együnk!-kiáltotta vidáman.
Elővett két tányért, jól megpakolta őket. Mivel éhes voltam rögvest elvettem, és falatozni kezdtem. Az étel ízletes volt. Mire észbekaptam, már az összeset felfaltuk.
Rámosolyogtam a nagyapámra, és biccentettem feléje.
-Ez igazán kitünő eledel volt.-mondtam elismerően.
Grezun elmosolyodott, és bólintott.
- Most pihenünk egy kicsit, azután pedig elkezdem a tanításodat. Hiszen ha jól tudom ezért kerested fel az öregapádat.-mondta viccesen
Ezután felmentünk a meditációs terembe, ahol mindketten törökülésbe leültünk a padlóra meditálni.
-Két óra csendes meditációt tartunk, azután pedig elkezdjük a munkát-mondta Grezun.
Nem válaszoltam, hanem rögtön elkezdtem a meditációt.

Béke és nyugalom kerítette hatalmába a testem, a gondolataim tiszták voltak. Ekkor valami mozgást érzékeltem és kinyitottam a szemem. Nagyapám állt velem szemben és rám nézett.
- Vége a meditálásnak!-mondta hangosan.
Felpattantam a földről, és eléje álltam.
Grezun végig pillantott rajtam, elismerően megszólalt.
-Igazán nagy energiáknak parancsolsz fiam, de ez nem elég hogy győzz, ha nem tudod irányítani őket.-mondta.
Kérdően ránéztem.
-Honnan tudod, hogy mekkora az erőm, megérzed?-kérdezem tőle.
Elmosolyodott, és bólintott.
-Hát persze. Ha te is birtokolnád ezt a tudást akkor nem kellett volna megjelennem előtted, hanem megtaláltad volna a házam nélkülem is.-mondta.
-Megtanítod nekem is nagyapa?-kéreztem, amire egy bólintással felelt.
-Hogyan kezdjek hozzá?-kérdeztem.
Nagyapám odalépett, és magyarázni kezdett.
-Előszöt meditációs pózba ülsz, majd pedig elkezdezz koncentrálni, a környezetedre.-jött az utasítás.
Megtettem a amit mondott, eztuán elkezdet a koncentrálást.
-Minden lény energiát sugároz magából. Ezt úgy tudod érzékelni, hogy amindig koncentrálsz a környezetedre. Ha koncentrálsz, akkor megérezheted a környezeted energiáit. Érzékeled a Ki energiák áramlását, és megtudo, hogy erős e vagy gyenge a Ki kisugárzása. Így megtudod állapítani, hogy egy erős harcost, vagy egy gyenge átlagos személyt az érzélkelsz.-magyarázott.
A földön ülve elkezdtem az öszpontosítást. Hosszú ideig koncentráltam, majd egyszerre megéreztem néhány távoli halvány energiát.
-Valamit érzek. Sok halvány távoli energia.-mondtam.
Nagyapám megszólalt.
-Azok az energiák az állatok, és a madarak kisugárzásai.Ha jobban koncentrálsz, akkor megérzed a bolygó erősebb lakóinbak az energiáit is. Igazán nagy eredmény a mai napra, hogy ilyen rövid idő alatt elkezdted érezni őket. Most koncentrálj erősebben.-jött az utasítás.
Erősebben kezdtem koncentrálni.
Nem kellett sokáig várnom, szinte azonnal megéreztem a távolból néhány erősebb és egy közeli hatalmas energiát . Nem kellett sok, hogy a közelemben lévő hatalmas energia a nagyapám energiája volt.
-Érzem az energiáidat, és a távolban néhány erősebbet is. -mondtam
-Remek, végre elérted hogy érzed az energiákat. Most nyisd ki a szemed és állj fel.
Felálltam.
-Tudd meg, hogy ezt a képességet ha kellően kitanulod, akkor néhány másodperc alatt tudod használni, minimális összpontosítással, és nem kell hozzá meditálni.-magyarázta.
-De most, itt az ideje a vacsorának.-mondta vidáman.
-Vacsora???De hiszen még csak most kezdtük el.-mondtam.
Felnevetett a nagyapám.
-Ha ha !!! 5 órája vagyunk itt. Sokáig tartott a meditációd.-vigyorgott.
Elképedtem, de odabiccentettem neki.
-Jólvan nagyapa együnk valamit.-válaszoltam.
Lementünk vacsorázni. Jót lakmároztunk, majd lefeküdtünk aludni.

Másnap korán reggel ébredtem, ahogy mindig. Nagyapám, már fenn volt és a reggelit készítette. Föltápászkodtam az ágyból, majd odaléptem hozzá.
-Látom felébredtél. Reggelit ?-kérdezte
Bólintottam. Egy tálka ételt nyújtott felém, amit megfogtam, és leültem az asztalhoz. Mindketten ettünk-ittunk.
Amint befejeztük a reggelit rögtön kimentünk a szabadba.
-Na Gorgon itt az ideje a reggeli edzésnek.-mondta.
-Először futunk, aztán erősítünk, majd megmutatok egy könnyű technikát a számodra.-mondta
Nem is kellett kétszer mondania már készenlétben álltam. Grezun mellém állt, majd intett egyet.
-Akkor rajta fussunk!-kiáltotta
Elkezdtünk rohanni. Futottunk, ahogy a lábunk bírta. Végig szaladtunk majd nem az egész erdőn, majd megfordultunk és visszarohantunk a házhoz.
-Ez igazán vérpezsdítő volt, nem?-kérdezte az öreg
Lihegtem, de bólintottam.
-H..hh..hh az biztos.-lihegtem
Az öreg elmosolyodott.
-Akkor csináljunk néhány felülést, és emelgessünk súlyokat-mondta.
Odasétálltam mellé, majd elkezdteün a felüléseket. Legalább egy félórát csinálhatuk, amikor Grezun felkelt.
-Ennyi elég volt ebből, most emeljünk egy kis súlyt.
Felkeltem, és odasétáltam a súlyokhoz. Mindenféle volt. Felkeptam a legnehezebbeket, majd emelgetni kezdtem őket.
Nemtudom meddig tarthatott, de egy idő után odajött a nagyapám. Bólintott és megszólalt.
- Rendben fiam, akkor most mosakodj meg, azután gyere vissza és elkezdem a technika bemutatását.-mondta vidáman.
-Rendben.-válaszoltam.
Mivel a házban nem volt fürdő, a közeli tóhoz mentem, és belemerültem a frissítő vízbe. Megmosakodtam, majd vissza tértem a nagyapámhoz.

Visszatértem a házhoz, ahol Grezun már előkészített néhány edzőbábot. Odasétáltam, hozzá. és vártam mit is tesz.
-Na most hogy itt vagy Gorgon, bemutatom az egyik legerősebb technikámat. A neve Soumasen.-mondta.
Hátrább ment, és összpontosítani kezdett. Szemei felfénylettek, majd kicsapódott belőle két vörös energia sugár.
A sugár becsapódott a bábúba, majd áthatolt a mellkasán.
-Ez még csak az egyik változata. Most megmutatom a másik változatát is.
Ismét a bábú felé fordult, és erősen koncentrálni kezdett. A sugár ismét kicsapott a szeméből, de most vastagabb volt, majd becsapódott a bábúba. Amint eloszlott a por és a füst, a bábú fél felsőrésze eltünt.
-Na látod ez egy igazán erős technika. Ezt fogom megtanítani neked-mondta.
Fellelkesedtem majd megszólaltam.
-Hogyan kezdjük?-kérdeztem.
-Gyere ide, és azonnal kezdjük-mondta.
Odamentem.
- Kezdjel koncentrálni!-jött az utasítás.
Összpontosítottam.
-Most az energiáidat, próbáld koncentrálni a szemeidbe. Ha ezt sikerül megtenned, akkor próbáld meg eltalálni a bábút.-mondta.
Összpontosítottam, ameddig csak bírtam, majd amint úgyéreztem sikerült, azonnal egy másik épp bábú felé fordultam. A szemei, csak felvilágítottak, de nem történt semmi.
Elkomorodtam, majd ismét próbálkozni kezdtem.
-Jobban koncentráld az energiákat!-mondta hangoasan a nagyapám.
Szavait megértettem, és joban kezdtem koncentrálni. Pár pillanatig tartott, de ezután a szemeimből kitört a vörös energia sugár.
Amint a bábút elérte, az rögön felrobbant. A füstből, csak a félig szétrobbant bábú látszott ki.
-Ez az! Most, már csak konrtollálni kell az erejét, és akkor képes leszel, símán átlőni egy embert minden féle robbanás nélkül.-oktatott.
-Akkor megpróbálom!-mondtam hangosan.
Órákig tarthatott, de a végén sikerült a lehetetlen. A szemeimből kilőtt energia sugaraknak sikerült átütni a bábú mellkasát felrobbanás nélkül.
-Most, már sikeresen tudott használni, de még sokat kell gyakorolnod, hogy igazi mestere légy. De elég is lesz ma ennyi, ideje ennünk.-mondta, és besétált a házba.
Ettünk, majd utánna szieztáztunk egyet.
A nap további részében nagyapámmal sétáltunk az erdőben, és beszélgettünk.
így telt el egy hét. Mindennap edzettünk, és fejlesztettem a Soumasen technikát.
A hét utolsó napján a rádióm berregni kezdett.
-Uram, itt Talon beszél. A legénység visszatért az eltávról, és nagyon indulhatnékjuk van.-jött az üzenet.
-Itt Gorgon. Leghamarabb, csak holnap érek vissza , addig tartsd fel őket.-mondtam.
-Jól van kapitány megteszek mindent amit tudok. -jött a válasz majd elhallgatott a rádió.
Nagyapám éppen bent volt a házban, és hallotta amit beszéltünk az emberemmel.
-Akkor azt hiszem holnap elmész.-mondta egykedvűen
-De azért ne hidd, hogy munka nélkül mész el, mert holnap reggel megcsinálod az utolsó tesztet, mielőtt elmennél.-mondta vidáman.
Elmosolyodtam, és lefeküdtem aludni.
Másnap reggel már hajnalban felvert a nagyapám.
-Itt az ideje, hogy elkezdjuk az utolsó tesztet.-vigyorgott.

-Akkor kezdjük.-vigyorgott Grezun
-Én elbújok, te pedig keress meg. Ezután teszteljük a Soumasent azután, pedig visszamehetsz a hajódhoz.-mondta, majd eltünt.
-Akkor kezdjük.-mondtam.
Néhány pillanatig koncentráltam, majd megéreztem a nagyapám energiáit a távolból.
-Megvagy!-kiáltottam, majd felemelkedtem földről, és odarepültem.
Nagyapám, éppen az egyik fa tövében ült, egy fűszálllal a szájában.
-Megyvagy!-mondtam, éás leereszkedtem mellé.
-Dícséretes. Most mutasd a Soumasent.-mondta
Koncentrálni kezdtem.
-Lődd át a fát!-utasított.
Szemeimből két vékony energia sugár csapódott ki, és átlőtte a fa törzsét.
-Remek, most robbantsd fel!-kiáltotta.
Ismét felvillantak a szemeim, de ekkor már jóval vastagabb energia sugár vágódott bele a fába, amitől felrobbant.
- Nagyszerű. Igazi mester lett belőled fiam.-mondta büszkén.
-Köszönöm nagyapa. De most vissza kell indulnom.-mondtam
Bólintott, majd megölelt.
-Gyere vissza minél hamarabb.-mondta, majd elengedett.
-Visszajövök.-ígértem, majd felszálltam a levegőbe.
-Viszlát nagyapa!-kiáltottam és teljes sebességgel elrepültem a városba.
A hajómhoz repültem, ahol már Talon várt rám. Bementünk a hajóba és azonnal elindultunk.

Folyt.köv : Űr