Hegyek közöt

Amikor megérkezdtem a földre vagyis a hegyek közé leszáltam egy tisztásra és egyből püfölni kezdtem egy fát addig míg kinem dölt, majd folytattam addig míg legalább 10 fát kinem döntöttem legalább. Egy kicsit szusszantam majd falálva tovább edzettem. Ezt úgy értem hogy két kézre állva nyomtam a fekvőtámaszt 1000- ig megse állva csináltam. Mikor ezzel is végeztem leülve töprengtem:
-mit csináljak hamár feljöttem idág? kérdeztem magamtól.
Erősen gondolkodtam, de nem jött ihlet:
-minegy folytatom még egy kicsit az edzést majd elindulok valamerre úgy is éhes kezdek lenni. válaszoltam magamnak majd felálltam:
-na hol is hagytam abba?
-ja tudom.
Levettem a polómat és úgy folytattam az edzést. Lementem fekvőtámaszba, de nem kétkézzel nyomtam hanem egykézen 1000 ig. Egy kicsit lazítottam majd következett a kámeháme vagyis az energiagömb csinálás. Közepes gömböt hoztam létre a kezemben majd eldobva nagy füst-pór-kőtörmelék szóródott széjjel a területen. Mikor eloszlott a füst akkor egy nagy krátert pillantottam meg a fák helyén:
-hú látszik, hogy kijöttem a formámból és csak szuszogtam.
Leültem és csak néztem a krátert amit én csináltam majd elkezdtem meditálni hogy formába lendűljek kívül belül.

Éreztem egy nagy energiát és tudtam ki is az.
-Mit keresel itt apám?
Majd láttam hogy erősebb mint volt.
-És mit csinálsz menj vissza ahonan jöttél.

Láttam, hogy közeledik valaki felálltam és várta, hogy ellenség vagy barát lezs. Mikor leszált és közelebb jött akkor láttam hogy a fiam:
-hát te? kérdeztem tölle kedvesen.
De csak ezt kaptam:
-mit keres itt ? menj vissza oda ahonnan jöttél.
-dehogy is jó nekem itt.
-unalmas lent és egyépként is rámfér egy kis szabad levegő.
Újból kezdtem az edzést 1000 fekvőtámasz,1000 gugolás. Utánna közepes energia gömböt dobtam el, de ezután már a föld is megremegett odafordúltam felé és ezt kérdeztem tölle:
-te is érezted?

-Igen
Majd újra rá náztem.
-De ide figyelj apám te neked nem szabad itt lenned.
Majd ahogy elkezdte csinálni a fekvőtámaszt hirtelen felemeltem az elmémel.
-Mondtam hogy ne gyere vissza. És mi a bánat hozott vissza vagy ki?

-hé azonnal tegyél le, mit képzelsz ki vagy te !!!
-és különben is mi közöd van hozzá? kérdeztem tölle.
-letette a földre.
Felállt elrugaszkodott a kevegőbe és majd onnan leszóltam:
-ne keress és ne kövess.
Ezzel elszáltam egy kicsit odébb egy még kicsi tisztásra és leheveredtem egy fa tövébe. Egyből elnyomott az álom és ekkor már nem törődtem semmivel és senkivel.

Ahogy az apám elment én tudtam hogy hova ment mert nem vitte le az energiáját.
~de miért jött ide? Szólok MAtekunak és hívóm ide.
Majd Telepátiával üzentem Matekunak.

Ahogy leszál egy tisztásra kettő nagy energiát éreztem a közelből, de nem vettem ki, hogy kik lehetnek. Egyenlőre nem foglalkoztam velük, hanem inkább edzettem egy kicsit és felkészüljek velük a találkozásra. Csináltam 1000 gogolást és lementem 1000 fekvőtámaszba. Mikor ezzel is kész voltam felugrottam és egy energia gömböt akartam eldobni mikor éreztem, hogy egy valaki a kettő energia közűl az egyik nagyon közel van. Leültem és átgondoltam, hogy mi t is csináljak:
-menjek és derítsem ki vagy tovább folytassam az edzést. így tanakodtam magamban.
Majd mikor elhatároztam, csak felkeresem az illetőt. Így hát felszálva elindúltam megnézni, hogy kicsoda van a közelemben. Mikor megpillantottam egy fa tövében alvó szeméjt leszáltam hozzá és elkezdtem rázni és szóligatni:
-hé kelj föl !!!

Ahogy éreztem, hogy valaki rázogat és hozzám szól akkor egy kicsit kinyitottam a szemem és hozzá szóltam:
-hadj békén nem látod hogy alszom?
-különben is minek akarsz felkelteni?
Mikor ezt kimondtam már talpon voltam és nyújtózkodva néztem Yamchára. Egy kicsit még behunytam a szemem akkor is éreztem hogy nem veszi le róllam a szemét egy percre se így hát megkérdeztem tölle:
-mi van verekedni akarsz vagy csak kóstolgatsz?
A messziből éreztem a fiam jelenlétét és inkább felugorva a levegőbe két energai gömböt dobtam a lenti Yamchára majd elszáltam röhögve.

Ahogy éreztem mégegy illető jelenlétét az apámnál akkor siettem oda. Pont akkor értem oda mikor Yamchára 2 energiagömböt dobot felé de én elütötem. Majd az apámra néztem és egy energiagömböt dobtam felé.
-Mit akarsz velünk apám? Most már ez nem a te korszakod.

Hírtelen nem tudtam mit csináljak csak behunytam a szemem és reménykedtem. Hallottam ahogy felrobbannnak de nem éreztem fájdalmat és kinyitottam a szemem. Akkor láttam meg Piccolót a levegőben és a Daimaot is még ahogy rá érkezik az energia gömb. Reménykedtem benne, hogy Daimaoval nem fogok sohatöbbé találkozni. Felkiáltottam Piccolonak:
-köszi, hogy segítettél nagyon hállás vagyok.

Egy nagyot ásítottam mikor közeledett felém az energia gömb. Amikor már elég közel volt akkor kisujjal elütöttem másfelé és így szóltam le:
-ezt minek csináltad?
-hadjatok békén és ne is keresetek.
Meg akartam magam kímélni a félre szövegeléstől és úgy döntöttem, hogy elrepülök északnak és ott keresek valamilyen szállást estére. Ledobtam búcsúként két energiagömböt és gyorsan elrepültem. Lejjeb véve az energiámat beleadtam mindent a repülésbe, hogy minél messzibre kerüljek a fiamtól. Ahogy repültem északnak egy aprócska falut tekintettem meg. Leszálva élelamért kutattam. Bementem egy kis házikóba és illedelmesen megkérdeztem:
-jó estét asszonyom van nálluk egy kis elemórzsia a számomra?
-őőő..... mindjárt megnézem. vállaszolt vissza.
-oké tudok várni. gondoltam magamban, de közbeszólt a hasam.
-haladjon asszonyom mert mindjárt kijukad a gyomrom.
Visszasietett és ezt válaszolta:
-sajnálom, de nincs semmi nagyon sajnállom.
Kifelé menet csak intettem neki és kiléptem az utcára. Szétnéztem és kerestem egy kocsmát, hogy oncsam a szomjamat is. Örömmel mentem be és nagyot köszöntem mindenkinek. Rám is néztek és a szemükkel végigmértek és ezt kérdezték:
-mi járatban erre?
-hát csak szomjas vagyok. vállaszoltam neki.
-neked nem adunk mert idegen vagy és mi az idegeneket nem szolgáljuk ki. mondta nekem.

Természetesen a szokásos csendet az én repülésem zavarta meg a környéken. Teljesen nyugodt voltam, ezt onnan is ki lehetett venni, hogy a vörös kis szemecském nem pusztítást és gyilkosságot takart, hanem vidámságot és örömöt. Hogy miért jöttem, az egy kiképzés volt. Elég hamar ideértem, még senkit sem láttam, főleg nem a jövendőbeli "tanítványom"

Amikor beérkeztem A Föld atmoszférájába akkor már nagyon húzott és húzott lefelé. Közben amíg lefelé tartottam az űrkapszulában már éreztem valaki jelenlétét a hegyek között. A hegyektől nem messze landoltam egy tisztáson, de a leszállás nem volt könnyű egyenesen belecsapódtam a földbe:
-au ez fájt. mondtam magamnak és simogattam a fejemet.
-no száljunk ki és nézzünk széjjel a Földön milyen is itt a környezet.
Odamentem a műszerfalhoz és megnyomtam egy gombot. Megfordúltam és elindúltam az ajtó felé. Kint nagyon világos volt és tiszta volt az ég. Nyújtózkodtam és egy 100-as fekvőtámasszal bemelígettem egy kicsit. Szétnéztem és csak fákat láttam mindenhol. Majd megint éreztem valamit, egyenesen elöttem és gyorsan haladt erre felém.

Repülés közben egy fénylő golyót láttam közeledni a föld felé. Összehúztam a szemem, és tudtam, hogy ki lesz az. Begyorsítottam, majd amikor már elég közel jártam hozzá, megálltam.
-Helló! Nyílván téged foglak tanítani. Ha még nem árulták el a nevem, Hauchi Isake vagyok.-talán kicsit az is meglepte, hogy 13 éves vagyok, emellet vörös a hajm és a szemem + fekete ruhákban és egy sapkában járok.

Amikor leszált hozzám és bemutatkozott akkor nem tünt ellenfélnek:
-hello Hauchi Isake vagyok. kezdte el.
-töllem fogsz tanúlni. erre meglepődtem mert azt hittem jóval idősebb lesz, de nem zavart.
-szia !! én CT2606 vagyok. mutatkoztam be illedelmesen.
-mikor kezdjünk a kiképzést és hol? kérdeztem tölle.
Végig néztem rajta és egy kicsit furcsa volt mert vörös volt a szeme és egy idétlen sapka volt rajta. Elmosolyodtam és egy kicsit vihogtam is ,de valamennyire visszafogtam magam. "-Végül is ő most a mesterem. gondoltam magamban és vártam a válaszát.

-Arról függ. Arra lennék először kíváncsi, hogy milyen erős vagy! Tehát most próbálj meg akár egy ütést bevinni!-mondtam, majd átalakultam SSJ1-be, majd 2-be, és vártam a támadását.

Láttam ,hogy átalakul SSJ1-be majd még tovább2-be. Várta mit fogok reagálni erre, de nagyon meglepet:
-no most mit csináljak? kérzedtem magamtól.
-nekimegyek és hátúlról rugom majd gerincbe és energia gömböket lövök ki rá.
Neki rontottam majd eltüntem elötte és a háta mögött bukkantam elő. Amikor eltüntem elötte meglapődött, de tudta hol leszek. Megfogot ugyan úgy mint az az ember a Namekon és eldobott egy fának neki. Felálltam és láttam hogyí közeledik egy energiagömb elugrottam és tovább folytattam a próbálkozást, de már kezdtem dühös lenni erre gyorsabban futottam hozzá és elkezdtem sorozni ütésekkel. Az egyik eltalálta és csúszott arrébb egy kicsit. Majd folytattam dobtam rá két energia gömböt majd eltüntem és a háta mögött voltam megint belerúgtam olyan erősen a hátába amijen erősen csak tudtam két fát ki is vitt a helyéről. Amíg feküdt a földön és odarepültem gyorsan és a torkának estem. Látta a dühömet a szememben és tudta beleadok mindent ebbe a harcba. Szorítottam a nyakát az egyik kezemmel a másikkal és lábammal pedig soroztam ahogy csak tudtam majd eldobtam megint és egy lézersugarat lőttem rá és egy energia gömböt. Mindkettő eltalálta és a földre zuhant. Én lihegtem és szoszogtam. Kivoltam fáradva, de azért fölkészültem hogy még támadni fog egyszer még. Beálltam védekezésbe és vártam mikor támad újra.

Szép kis sorozatot kaptam...Na mindegy. Feljebb ültem, az egyik lábamat kinyújtottam, a másikat pedig felhúztam, és az egyik kezemet rátettem, hogy támaszkodjak. A fejem le volt hajtva, majd lassan felemeltem.
-Látom, nem bízhatom el magamat...-Felálltam, majd leporoltam magam. Egy kis energiagömbszerűség lett a kezemben, de energiagömbnek túl kicsi volt. Az aurám nem felfelé szállt, hanem egyenesen ebbe a kis gömbbe. Hirtelen eldobtam, amivel súlyos hibát követhetek el. Ez egy Gurlick Ball a legerősebb formájában. Ha elkapja a támadás, valószínüleg nem bírja folytatni a harcot, ebben az esetben beviszem a kunyhóba, és megvárom, ameddig kipiheni magát. Ha nem sikerül, akkor a mögötte lévő hegynek csapódik, ami egy hatalmas robbanással jár. Ezzel el tudom vakítani egy percig, és ha ez sikerül, akkor a régi mesteremtől tanult rúgásomat fogom bevetni, melyet következő támadások kísérnek, mellyel szintén kiütheetem. Elég nagy figyelem kell ezt ennek a sorozatnak a kivédéséhez, de nem gyengíthettem, az előbb meg is halhattam volna.
//Kérlek, harc közben használd támadáskor a feltételes módot, és a támadásokról és védekezésekről Goku fog dönteni.//

Láttam ,hogy feláll és csinál egy kis gömb szerűséget a kezébe. Még mindig fáradt voltam és homályosan kezdtem látni. Majd egy kicsit megráztam magam és harcállásba áltam:
-vagy megint végem lesz vagy összezuhanok a fáradtságtól. gondoltam magamban.
Vártam, hogy most milesz de egyenlőre a kezével és a kis gömbbel volt elfoglalva és nagyon gondolkozott valamin:
-egyenlőre várok egy kicsit és ha nem történnik semmi akkor megint ellencsapást mérek rá. adtam a választ magamnak így gondolatban.
Nagyot bólintottam és csak vártam ,de egy percre se vettem le a figyelmemet Isakéról.

Elég húzós kör...Isake örülhet, hogy él, és nem is fogta vissza magát. A Gurlick Ball hatalmas pusztítást vitt végbe, mert CT2606 időben elugrott, de Isake sorozását már nem védte ki. Természetesen ettől kifáradt, és ennyi idő alatt , ameddig pihetn, a harc el lenne veszve. Isake azonban csupán kezet nyújtott és segített neki felállni.

Isake, folytasd az oktatást, de ezzel nem te nyertél volna

-Látom, látom erőben nincs hiány, és a stratégiád is elég jó. Kíváncsi vagyok a KI-d irányítására és annak regenerálódására. Van erre megfelelő gyakorlat.-mondtam, miközben szépen lassan felhúztam, bár elég furcsa, hogy én nézek rá felfelé.

-nincs, de még nem vagyok olyan erős mint te. mondtam neki.
Felálltam és leporoltam magam egy kicsit. Egy kicsit meglepve néztem rá mikor ezt mondta:
-kiváncsi vagyok a KI-d irányítására.
-az mi vagy hogy kell csinálni ? nem tudtam mi ez és csak bámúltam rá.
-gyakorlás !! azt szeretem mondtam magamnak.
-menjünk, de elötte szerintem együnk és pihenjünk egy kicsit mert fáradt vagyok.
Rá néztme és vártam a válaszát.

-Rendben van! Nos, én a városban lakom, de az emberek előtt ne repkedj. Otthon van elég kaja, csak nagy a felfordulás. Nah, menjünk!-mondtam, majd elindultunk a város felé. Azon belül a szállodába, ahol laktam. Volt ott minden! Deee...először benéztem a hűtőbe, és megnéztem mi van. Nem tudtam, mit szeret, ezért gyorsan belöktem a micro-ba egy pizza-t, és megvártam, míg kész nem lesz.
-Nos, ennyit találtam, nem tudom, hogy ízlik-e. Először kóstold meg te!-mondtam egy kis mosollyal a számon, közben leraktam az ételt az asztalra.
-Ha befejezted az evést, megnézem, hol tudnál aludni. De ha nincs más megoldás, te mehetsz az ágyamba, én meg alszom a kanapén, ha alszom egyáltalán.

Ahogy repültem 2 erős Ki-nek a jelenlétét éreztem a közelben. Nyomban felé vettem az irányt mert kiváncsi voltam. De Ichi útánnam szólt.
-Mateku én most inkább nem megyeki arra.
-Rendben majd megtalállak.
Mikor közel értem a 2 személyhez rögtön észre vettem Isake házát és beléptem.
-Csá Isake.
De megtorpantam mert egy nagy erejű lány is volt vele. Láttam hogy megnéz mert nem voltam valami szokványos látvány.
-A nevem Mateku. Isake barátja vagyok.

Mikor már a lakásban voltunk ő bement gyorsan a konyhába ennivalót keresni én addiig leültem a kanapére és vártam. Hallottam, hogy tesz be valamit a micróba és még azt is hogy már veszi is ki:
-nos ennyit találtam. mondta nekem miközben jött kifele a konyhából.
-kóstold meg te először.
Ránéztem és mosolyogtam mert láttam, hogy elmosolyodik.
-oké.
Beleharaptam és mondtam is neki:
-mmm ez finom.
Elment keresni nekem alvóhelyet, visszajött és mondta:
-ha akarod aludhatsz az ágyamban én meg a kanapén ha alszok.
-jó oké. bólintottam rá.
Mikor ezt kimondtam egy idegen benyitott hozzánk és köszönt Isakének:
-hello Isake rég találkoztunk. mondta neki, de megtorpant mert meglátott engem és látta hogy őt nézem:
-hello én Isake barátja vagyok Mateku. mondta nekem.
-én meg CT2606 vagyok de van rendes nevem is vagyis amit kaptam a dr-tól. Erre már Isake is meglepődött és rámnézett:
az én rendes nevem Terra.
-akkor örvendek Terra. mondta Mateku és Isake is.